Határtalan alakítási lehetőségek:
A BSH (Brettschichtholz = rétegragasztott gerenda) csaknem tetszés szerinti formában és méretben állítható elő. Az új kötőgerenda-alakzatok egyéni formálási lehetőségeket nyitnak meg.
Nagy fesztávolságok:
Azonos teherbírás mellett a BSH könynyebb az acélnál. A fának ez az „ereje” megengedi az elemek „karcsúra” méretezését, és eddig ismeretlen eleganciát és esztétikát tesz lehetővé.
Nagyfokú tűzállóság:
Tűz esetén a fából készült tartószerkezet biztonságosabb, mint a védtelen acélkonstrukció. Beégés esetén a teherbíró mag körül faszénréteg képzodik, amely késlelteti a további beégést. Természetes tulajdonságainál fogva a faanyag tűz esetére kiszámítható.
Kémiai ellenállóképesség:
A rétegragasztott fa ellenálló a vegyi anyagokkal szemben, ezért ideális módon alkalmas kis és nagyipari építményekhez.
A fa mint ökológiai építoanyag (CO2-tároló):
Növekedése során a fa CO2-t tárol. Ha ekkor olyan termékekhez használjuk fel, mint pl. házak, csarnokok vagy hidak, a CO2-redukáló hatás fennmarad. Minden beépített köbméter fa átlagosan két tonnával csökkenti ugyanis a légkörbe történő CO2-kibocsátást.
Beltéri légkör:
A fa higroszkópikus, vagyis klímaaktív épíőanyag. A fa, és vele együtt a rétegragasztott műszaki kialakítás
e specifikus tulajdonsága révén kellemes légkört teremt, amely kellemes hatást gyakorol a helyiség klímájára, és a helyiségben
zajló életre.
A rétegragasztott fa a (különösen beton, vakolat és esztrich készítése során) lehetséges építési nedvesség miatt az építési szakaszban vizet köt meg. Ezt a nedvességet azután egyensúlyi nedvességbe kell átvinni. Ezt elővigyázatos felfűtéssel és szellőztetéssel segítik elő, hogy minimalizálják a zsugorodási repedéseket a BSH-ból készült szerkezeti elemekben.
A levegő és a fa nedvességtartalmának összehangolása:
Fűthető épületek esetén tudatosan vigyázni kell a beltéri hőmérséklet lassú emelésére annak érdekében, hogy a fa nedvességtartalma a levegőéhez lassan közeledjen.